2017. április 18., kedd

Időtlen szépség - Tavaszi haikuk.







Rjókan Taigu
(1758-1831)
AZ OTTFELEJTETT HOLD
Terebess Gábor fordítása

gyengéd emlék
gyerekfrizurák
ibolyavirága

vizek színére
hímes selymet szurkál a
tavaszi zápor

álomból ocsúdván
távolról brekegnek
a levelibékák

nyílnak az ágon
a szilvavirágok - de
hullanak holnap

magnóliának
sűrű sötét lomb közt
bomlik virága

olvad a hó
latyakos régi réten
zsurló sarjad

köröttünk
a világ nem több mint
cseresznyevirág

írisz-szirom jaj
kunyhóm falához simult
megrészegített

Szuma-templom
históriáját tudják
a vadcseresznyefák

mint ki kapatos
lépteim könnyedek
a tavaszi szélben

szentély körül
cseresznye szirma potyog
magnóliákra

elhull a virág
virágzó fák szirma is
lehulló virág

Josino cseresznye-
illatát idézi
kosárnyi virág


Macuó Basó
SZÁZHETVEN HAIKU részlet
Fodor Ákos fordítása

Hulltában még egy-
két csepp harmatot hullat
a kamélia.

Szívednek terhét
s röptét bízva bízd rá egy
lenge fűz-ágra.

Te volnál Ama
Pillangó? s én: Csuang-ce?
Álmodnánk egymást?

Hogy mi fán termett?
Titok. - Ám, mi illatát
illeti: tudom.

Hegyi ösvényen
illatok sötétjébe
hasít a hajnal.

Tavasz sincs üdébb,
mint az a festett virág,
tükröd hátlapján!

Sárgább a sárga
virág az aszú tea-
fű illatában!

Ez már a tavasz?
Nevenincs szép hegyeket
lágy pára burkol!

Cseresznyevirág-
fellegen átsetétlik
egy templomtető.

Némán peregnek
a boglárkaszirmok a
hars vízesésbe.

Kedvesét vesztvén,
vízbe dobta életét:
bambusz-náddá lett...

Tavaszpimasz kis
madár! hát nem rápiszkít
kész ételünkre?

Végtelen zápor:
fű tövét veri s az föl-
felé menekül




Nakamura Teidzso
(1900-1988)
Vihar Judit fordítása

Eső, ha cseppen,
összeszorulsz, mint a szív,
cseresznyevirág!

Mint üde zöld ág,
kibúvik a sötétből
hívó fénysugár.

Buson
Szántai Zsolt fordítása

Tavaszi eső
csigaházat nedvesít –
nincs benne erő

Tavaszi eső –
bőri ázó rongybaba
ott, a tetőn










Tomos Hajnal

Fecskék a dróton,
Sorakozó hangjegyek –
Tavaszi dallam.

Búcsúzó tavasz
zsebkendőjét szél fújja -
szilvavirágok


Nagy László

tücsök ciripel
pókhálón függő holdfényt
harsog a tavasz

pajkos tavaszon
pitypang fuvallat libben
szélkarikákon



Lir Morlan

Kinyílt az írisz.
A tegnapi bimbó ma
a kert úrnője.

Óh, sziromhullás!
Fehér palástba bújtat
földet és folyót!

Tabi Kazu

Kora hajnalban
fehér virágszirmokat
a fagy emészti

Olvadó jégnek
tükörszilánkjaiból
ébred a tavasz



Edit Mušinszky

tovalibbenő
pille után küld sóhajt
árva nőszirom

kinyílt kertemben
egy szál nőszirom, pedig
nem is ültettem









Klasszikus haikuk: terebess.hu, Terebess Gábor engedélyével 
Képek:
1. T.Chikanobu: Hanami
2. Youshuu Chikanobu: Hanami
3. Utagawa Toyokuni, late Edo era, 1800's
4. Youshuu Chikanobu (1838-1912), Chiyoda castle

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése