A Heian korszak udvari költészete a művészet és az élet
szeretetének dicsőítése egyfajta sajátos hangvételben.
Míg a haiku sokkal visszafogottabb, kötöttebb, szabályozottabb
versformája nem enged teret az érzelmek megfogalmazásának, addig az udvari waka
kifejezetten az érzelmek, vágyak és veszteségek kifejezésének eszköze, a titkos
szerelmi légyottok és költőversenyek világát mutatja meg nekünk, természetesen
a japán versektől megszokott rövid formát és természeti szimbolikát ötvözve a
mindenki számára érthető és ismert érzésekkel.
Ekkoriban minden nemes, harcos és udvaronc betéve ismerte a japán és kínai
költészet klasszikusait, csupán az számított művelt embernek, aki maga is
verselt. Nők és férfiak egyaránt hódoltak e szenvedélyének, és jóval a
honfoglalásunk kora előtt rendszeresen készültek ezekből az udvari
költeményekből különböző válogatások. Ezekben a nagyobb gyűjteményekben, és
ugyanígy a költőversenyeken, téma alapján különültek el a versek, mi most
tavaszi wakákból hoztunk egy csokorra valót.
a katana írásjele "A kalligráfiához és az íráshoz hasonló készségek kellenek!" |
A fordításokat Edit Mušinský, Harcos Katalin és Lir Morlan
készítette.
TAVASZ
Shukaku herceg
Szilvaág
nyíló
virágai
súgták meg
titkukat
nekem.
A
csalogány víg dala
beragyogja
a hajnalt.
(H.K.)
Ki no Tomonori
Mondd, ha
nem veled,
kivel
csodáljam a
szilvavirágzást?
Szépségük és
illatuk
ki érti még
úgy, mint te?!
(L.M.)
|
Fujiwara no Sanekata
szilvafámról már
lehullt a virág, s bár még
díszíti néhány,
nem tudok a kikelet
víg örömének élni
(M.E.)
|
Ismeretlen
költőnő
Cseresznyevirág
özönben, vízesésnél
pihenek meg most...
egy szirmot tenyerembe
rejtek annak, aki vár.
(M.E.)
Izumi
Shikibu
Kertemben épp a
cseresznyefák virulnak,
ám akik jönnek,
szájtátva csak az úrnő
dús bájait csodálják.
(H.K.)
|
Fujiwara
no Yoshitsune
Az őszi
holdat
várni olyan
keserű…
De a
tavaszéj…!
A
cseresznyevirágok
a holdnéző
társaim!
(L.M.)
|
cseresznyevirág |
Fujiwara
no Yoshitsune
Yoshino
hegyén
virágok
otthonában
sziromtakaró
–
tavaszi szél
hinti be
emberi
léptek nyomát
(L.M.)
Minamoto no Nobusada
Bánatom
érzik
a fák:
hullajtják szirmuk...
bősz szél
támadt fel!
Cseresznyefa
virága
siratja
szerelmemet
(M.E.)
|
Fujiwara
no Ietaka
Szél tépázza a
virágokat sok ágról
- színes lábnyomok -
a Tavasz utazik át
a Shiga hegy útjain…
(H.K.)
|
hulló szirmok |
Fujiwara
no Chikage
Szirmok hullása
olyan szomorú látvány
tavaszi ködben…
Tatsuta hegyoldalán
magányos csalogány sír
(H.K.)
Fujiwara no Tsune'ie
Egy meghívás –
Shiga hegy ösvényein
vezet át utam,
lehullott virágait
követik majd lépteim…
(L.M.)
|
Fujiwara
no Chikage
Óh, hogy vártalak,
tavaszom, s most ködben bújsz
virágtalanul!
Tatsuta hegye hallgat,
csak a bús csalogány sír...
(M.E)
|
sziromhullás |
Fujiwara
no Yoshitsune
Ködbe burkolt hegy,
mint óriás őriz tájat... kevés szebb lehet! Én mégis csak a Shiga friss tavaszára vágyom!
(M.E.)
Ismeretlen
költő
Madarak dala
nem érhet el soha a
hegyek szívéig.
Bárcsak megismerhetnéd
lelkem titkos mélységét!
(H.K.)
|
Ono
no Komachi
E virág
színe
lassanként
elenyészik…
Óh, hosszú
eső!
Éveim úgy
peregnek,
mint
ereszről a cseppek!
(L.M.)
|
Shiga hegy és a Biwa tó |
Fujiwara
no Sanekata
Szobám csendjében
szemem könnytől homályos,
Önért sóvárgok!
Magányos az éjjel,
Még a Hold sem néz le rám!
(L.M.)
Ismeretlen
költő
Féltékeny a köd:
a cseresznyék szépségét
homállyal fedi...
Ha felszáll újra, vajon
látom még nyílni őket?
(M.E.)
|
Fujiwara
no Teika
Tán homály
ez? Nem…
Virágba s
dalba zárva,
tavaszba
zárva
e
madárdalos hajnal
az én
meghitt otthonom.
(H.K.)
|
Izumi Shikibu költőnő, korának híres szépsége |
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése